Dél-Európában és Elő-Ázsiában őshonos, hazánkban vitatott honosságú, de védett faj. Kis termetű fa, 2–5 m magas, sudaras. Vesszői igen vastagok, merevek, fiatalon aprón molyhosak. Hajtásai, levelei mindkét lapjukon és virágaik dúsan, fehéren molyhosak (innen a hókörte lenevezése is). Levelei rövid nyelűek, keskeny lándzsásak vagy tojásdadok vagy spatula alakúak, ezüstösek, lágyak, selymesek. Virágaik nagyok, kellemetlen illatúak, hófehérek. Körte áltermésük kerekded, kősejtekben gazdag, savanyú és száraz.
‘Kartalia’ oszlopos termetű, a pomázi Kartália-hegyen felfedezett, természetes változat.
Fénykép: Dr. Kerényi-Nagy V.