Óbuda-békásmegyer hivatalos fakatasztere

Tilia cordata

Impozáns termetű, szabályos boltozatos koronát fejlesztő lombhullató fa. Más hársfajokhoz hasonlóan a töve körül és a törzsén sarjhajtások jelenhetnek meg. Kérge fiatal korában sima és szürke, később barnásszürke, hosszanti barázdákkal és finom repedésekkel tagolt. Ágai feltörők, az idős fákon vízszintesen szétterülők és végük lehajló. Vesszői fénylő élénkpirosak vagy világos sárgásbarnák, szórt átellenes állású, tojásdad, a vesszőhöz képest nagy rügyeit kevés (2-3) csupasz rügypikkely fedi. Szíves vállú, hegyes csúcsú levelei kerekdedek, a levéllemez vékony, szív alakú vagy csak kissé aszimmetrikus, széle finoman fűrészes, színi oldala teljesen csupasz, élénk sötétzöld, fonáka kissé hamvas, az érzugokban rozsdavörös szőrcsomókkal. A levélnyél hossza általában a levéllemez hosszának fele, a lomb napos oldalán, a fénylevelek esetében ennél rövidebb és többnyire piros, árnyékban hosszabb és fakó. Legfeljebb tucatnyi virágot számláló bogernyő virágzatának hosszú tengelyéhez félig hozzánőtt a repítő virágzati fellevél. Apró, 1 cm körüli átmérőjű, öttagú virágai édes illatúak. Csészelevelei halványzöldek, hosszúkás tojásdadok, kissé kanalasok, belső felületükön nektáriumok vannak. Halvány zöldessárga sziromlevelei a csészeleveleknél keskenyebbek. A sziromlevelekkel szemközt álló falkás porzói kissé túl nyúlnak a virágtakarón, számuk 30 körüli. A porzószálak egyenesek, a portokok gömbölydedek, halványsárgák. Gömbölyű, szőrös magháza felső állású, bibeszála a porzószálakkal közel azonos hosszúságú. A magház virágzáskor még ötrekeszű, de az elsőként megtermékenyült, fejlődésnek induló magkezdemény a többi magkezdemény és rekesz kifejlődését gátolja, így végül az érett termés együregű, egymagvú, száraz, zárt makk lesz. A virágzatban több termés is kifejlődhet, ezek a repítő fellevél segítségével a fáról leválva együtt utaznak, így terméságazatnak is tekinthetők, noha földet érés után a virágzat elbomlásával elvileg még külön-külön is tovább terjedhetnek. A kislevelű hárs kiváló méhlegelő és gyógynövény. Méze aromás illatú, sűrű, borostyánbarna árnyalatú. Nyár közepén, nyílás kezdetén a virágzati fellevéllel együtt szedett, szárított virágaiból magas nyálkatartalmú forrázat készíthető, ami kellemes mindennapi ital is lehet, de a sebes, gyulladt vagy sérült szájnyálkahártyára kifejezetten jótékony hatású. Egyenletes szövetű, finom szerkezetű, úgynevezett szórt likacsú fatestének köszönhetően a kislevelű hárs fája könnyű, puha, alaktartósága jó, szilárdsága közepes, ezért jól faragható. Tartóssága száraz körülmények között meghaladhatja az 500 évet. A krími hárs (Tilia × eucholra K. Koch) ismeretlen eredetű, legfeljebb 15 magas, lehajló árú hibrid, levelei hosszú nyelűek, a levéllemez kissé bőrnemű, színe fényes, fonákán az érzugokban vörös szőrcsomók vannak, a levél ferdén szíves vállú, aszimmetrikus. Parkokban és útsorfának gyakran telepítik.

Forrás: terra.hu
Forrás: NYC Street Tree Map