Széles koronájú, közepes termetű, lombhullató fa vagy cserje. Törzse többnyire görbe, elágazásra hajlamos. Barnásszürke, sima kérgét vízszintesen megnyúló, világos paraszemölcsök tarkítják, mely idővel sötétszürke és hosszanti irányban repedezett lesz a cseresznyééhez hasonló, szélükön felkunkorodó kéreglemezekkel. Vesszői vékonyak, sötét meggypiros színűek, paraszemölcsei szürkék. Gallyait szürke héjkéreg fedi. Rügyei aprók, barnáspirosak, a vesszőtől ferdén elállók. Hosszúkás visszás tojásdad, fényes sötétzöld levelei finoman csipkés szélűek (vagyis a májusfával ellentétben a levélszél kiemelkedései lekerekítettek), kemény állagúak és sima felületűek. A levelek vége szélesen lekerekített, csúcsuk ék alakban tompán kihegyesedő, a levélváll keskeny ék alakú, a levélnyél rövid (legfeljebb 2 cm hosszú), pirosló, mirigyei fejletlenek. A levél fonákán a középér két oldalát kezdetben világos, később rozsdabarna szőrcsíkok szegélyezik. A növény minden része ciánglikozidokat tartalmaz. Őszi lombszíne élénk sárga vagy piros. Virágai a májusfáéhoz hasonlók, de virágzata annál lazább és keskenyebb. Sziromlevelei visszás tojásdadok, csészelevelei maradók. Termése 8-10 mm átmérőjű, pirosból kékeslilán át fényes feketére érik, kesernyés ízű. Csontárja sima felületű. Észak-Amerikában termését rum és brandy ízesítésére használták, fája műbútorfa.