Pinus sylvestris

Magas termetű örökzöld fa, fiatal korban szabályos kúp alakú, később szabálytalan, csavarodó ágrendszerrel rendelkező, laza, kerek csúcsú koronát fejleszt. A fiatal fák törzse barnásszürke, a karvastagságú törzs és ágak már szép rókavörös színűek, kérge pergamenszerű pikkelyekben leváló, majd idős korában sötétebb barna árkok, repedések tarkítják. A fiatal hajtások zöldes árnyalatúak, csupaszok. Rügyei átlagosan 1 cm hosszúak, számos hosszúkás, vörösbarna pikkellyel fedettek. Kissé csavarodott, kékes-szürkészöld tűlevelei kettesével állnak a törpehajtásokon. Keresztmetszetük félkör alakú, csúcsuk hirtelen elkeskenyedő, kissé szúrós, hosszuk 3-7 cm, a fiatal vezérhajtásokon mindig hosszabb, mint az oldalsó, idősebb ágakon. Porzós tobozai a friss hajtások alatt tavasszal nyílnak, halvány barnássárgák vagy pirosak lehetnek, pollenszórás után hamar lehullanak. Termős tobozai virágzáskor borsszem nagyságúak, élénk bíborpirosak, a következő tavaszig 1 cm átmérő alatt maradnak. A végleges méretüket a következő év folyamán érik el, őszre megbarnulnak és a harmadik év tavaszán nyílnak fel. A tobozok 5-7 cm hosszúak, zártan hegyesek, felnyílva széles tompa kúp alakúak. A tobozpikkelyek pajzsa (apofízis) kiemelkedő, piramis alakú, tompa, alig szúrós karommal (umbo). A szárnyas magvak kihullása után a tobozok egészben hullanak le. Elsősorban ipari faként hasznosítják, a bútoriparban fáját borovi fenyő néven ismerik. Az Alföldön önmagában vagy fekete fenyővel vegyesen telepítik. Magányosan vagy ritka térállásban különleges romantikus alakú koronát fejleszt, mely a tájképi kertek kiemelkedő dísze lehet. Leveles hajtásaiból illóolajat is párolnak.