Fagus sylvatica

Magas, sudaras, tetőző koronájú, egyenes, hengeres törzsű fa. Kérge vékony, sima, világos- vagy sötétszürke. A hosszúhajtások zegzugos (más néven cikkcakkos) növekedésűek, szőrösek, szürkésbarnák, oldalrügyeiből a következő évi rövidhajtások fejlődnek. Rügyei hosszúkás orsó alakúak, csúcsukon molyhosak, a virágrügyek zömökek. A levelek elliptikusak, ékvállúak, hegyes csúcsúak, nyelük rövid, szélük ép, szélük hullámos, pillás. A levéllemez felül fényes, kopasz, a fonákon az erek mentén szőrös, a pálhalevelek hamar lehullanak. A porzós virágzatok hosszú kocsányon függenek, fehéren szőrösek, a termősek rövid, felálló kocsányon ülnek. A termős virágzatból két darab háromélű makktermés fejlődik, melyeket egy tüskékkel fedett négy kopáccsal nyíló kupacs borít. A bükkmakk számos erdei állat tápláléka, ínségben ember számára is fogyasztható. A bükkfának a családon belül ritkaságnak számító módon föld felett csírázó magja van. A félkör alakban kiterülő sziklevelek tavasszal, áprilisban bújnak elő a talajból. A bükk fiatal korában árnyéktűrő, nagy fává azonban csak ott fejlődik, ahol a lombkoronaszintben nagyobb lék tátong. A bükk fája keresett ipari fa, többek között bútorok, szerszámok és konyhai eszközök készítésére használják.