Fatelepítés ismertető

A faültetés kényes munka, ami ha jól sikerül, évtizedekre (vagy akár évszázadokra) meghatározza egy talpalatnyi terület arcát. Kevés szomorúbb látvány van viszont, mint a szakszerűtlen ültetés miatt elszáradt facsemete. Bár az időjárást a szakember sem tudja befolyásolni, sok trükköt ismer, amivel a fa megeredését segítheti. A legfontosabb talán az, hogy egy ültetés nem egy délután műve, hanem valójában évekig tart, hiszen a hosszú ideig iskolázott, majd elültett fát még sokáig szorgosan gondozni kell. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan is néz ki részleteiben ez a folyamat.

 

Miből áll össze egy fa telepítése / pótlása?

  1. Hely kiválasztása
  2. Ültetőgödör készítése
    1. Pótlás esetén tuskózás
    2. 1×1×1 m
  3. Faegyed kiválasztása
    1. leendő hely
    2. ökológiai igénye
    3. abiotikus tényezők
    4. településarculati irányelvek, előírások
  4. Faegyed előkészítése a szállításra
  5. Faegyed szállítása
  6. Ültetés
    1. Dréncső
    2. Humuszos föld
    3. szerves trágya, műtrágya, gyökérnövekedés serkenő segédanyag
    4. iszapolás, beöntözés
    5. karózás
    6. tányérozás, faveremrács, talajtakarás
  7. Rendszeres locsolás, ellenőrzés
  8. Fakataszterbe való felvezetés

Az ültetés ideje

A lombhullatókat a nyugalmi időszakban – lomhullás és lombfakadás között – fagymentes időben elvileg bármikor ültethetünk, de az ültetés két fő időszaka az őszi és a kora tavaszi időszak.

Az őszi ültetés előnyösebb a megeredés szempontjából, mivel a gyökérsérüléseknek van idejük télen begyógyulni, továbbá a vegetációs időszakon kívül sem áll le a gyökérnövekedés, így megkezdődik a fa begyökeresedése.

Tavaszi ültetéskor a növényeknek kevesebb ideje van a begyökeresedésre és a sebek gyógyulására, továbbá a megmozgatott talaj sokkal könnyebben kiszárad, ezért szükség van a rendszeres és bőséges öntözésre.

A tavaszi ültetés előnyös a déli származású, melegkedvelő fajok számára, mivel a sikeres megeredéshez – a természetes élőhelyükön megszokott körülményeiknél fogva – magasabb talajhőmérsékletre van szükség.

Az ültetőgödör előkészítése

Az ültetőgödör mérete 1 x 1 x 1 méter.

Városi környezetben mivel a talaj gyakran bolygatott, törmelékes és humuszban szegény, ajánlott az ültetőgödröt humuszos termőtalajjal feltölteni. Ültetéskor érdemes az ültetőközeget növekedés serkentő anyagokkal, komposzttal, szerves trágyával dúsítani a gyorsabb megeredés és a gyökérképződés, regenerálódás megindítása céljából.

A növények előkészítése az ültetésre

Szabad gyökerű növényanyag esetében ültetés előtt el kell távolítani a gyökérzet sebzett, roncsolt részeit. Ez a művelet mindig éles metszőollóval történjen, ügyelve arra, hogy a már gyógyult, gyógyulófélben lévő sebeket ne bolygassuk. A pépezés során a gyökérzetet híg sárba mártjuk, ez megakadályozza annak kiszáradását az ültetés során.

Az átültetés során a növény elveszti a gyökerei egy részét, tehát ezzel egyensúlyba kell hozni a lombkorona méretét is. Díszfák esetében kiválasztjuk a leendő korona sudarát képező vezérvesszőt, 3-5 oldalvesszőt és a többit eltávolítjuk. A meghagyott vesszőket is vissza kell metszeni, hosszúságuk felére, harmadára. Az erősebb növekedésűeket kevésbé, a lassabb növekedésűeket pedig bátrabban érdemes visszametszeni, így a gyengébb növekedésű fajtákat kevesebb meghagyott rüggyel terheljük.

Erős csúcsrügyű és páros rügyállású fajoknál a metszésnek úgy kel történnie, hogy lehetőleg a későbbiekben ne alakuljon ki nem kívánt, villás elágazás.

Bizonyos fajok esetén földlabdás telepítés javasolt, ilyenkor a földlabdával megőrizzük a gyökerek körül kialakult gombaflórát.

Földlabdás ültetésnél nem szükséges a fák szisztematikus visszametszése és a gyökerek metszése sem. Kivétel képeznek ez alól a továbbnevelt fák, itt szintén szükséges a koronaméret és a gyökértömeg összhangba hozása.

Az ültetés

A növényt olyan mélyre kell ültetni amilyen mélyen eredetileg is volt. A túl mélyre ültet fa gyökerei befulladhatnak, a sekélyre ültetett egyedek pedig könnyebben kiszáradhatnak, továbbá a gyökérnyak parásodása, kéregfejlődése sok energiát elvesz a növénytől.

Kivételt képeznek ez alól a gyökérnyakba szemzett példányok: itt a szemzés helyének a talajfelszíntől számított 5-10 cm magasra kell kerülnie, megakadályozva a vadhajtások ellőtörését.

Az ültetőgödörben a talajjal való feltöltés során rétegesen tömöríteni kell, ügyelve a gyökerek sértetlenségére. A teljes felöltés előtt pár vödör vízzel be kell iszapolni, majd a gödröt a maradék földdel feltölteni. A felszínen a földet úgy kell elhelyezni, hogy a fa körül egy „tányér” alakuljon ki. Öntözéskor ez megoldás a fa tövén tartja a vizet, terepviszonyoktól függetlenül.

A locsolás hatékonyságának növelése érdekében érdemes dréncsővel ellátni az ültetőgödröt, ezzel csökkentve a felületi elpárolgást és elszivárgást. Ezzel a megoldással a vizet egyenesen a gyökérzónába lehet juttatni.