Albizia julibrissin

A selyemakác vagy más néven perzsa selyemfaként is ismert díszfa viszonylag kis termete és különleges megjelenése miatt kiválóan alkalmas rá, hogy az előkertet vagy a kert egy kiemelt pontját díszítse, főleg akkor, ha az napos, viszonylag védett területen helyezkedik el. Ez az igazán szép lombozatú, rózsaszín virágú fa Ázsia délnyugati részétől Perzsiáig őshonos, s egy itáliai nemes, nevezett Filippo degli Albizzi által került át Európába még a 18. sz. közepén, akinek a nevét is köszönheti. Maga a növény lombhullató, fiatalabb korában kissé fagyérzékeny fa, melynek díszes, párosan szárnyalt levelei selymes fényűek, a porzószálaktól borzasnak ható, érdekes lilás-rózsaszín virágai pedig könnyed és egzotikus hatást keltenek. A nyár folyamán szakaszosan nyíló virágok édes nektárjukkal vonzzák a lepkéket és a méheket. Az ősz folyamán azután a pamacsszerű virágokból barna hüvelytermések fejlődnek, melyek számtalan magot rejtenek, és sokáig a fán maradnak.A fa érdekessége az is, hogy a finoman szeldelt levelek éjszakára vagy esős időben összezáródnak, nyári melegben és napsütésben viszont szélesre tárulnak. Végleges magasságát, a 6-10 m-t elérve a fa laza ívelt lombkoronára tesz szert, mely csak részleges árnyékot biztosít, s mely ősszel sárgás színűre színeződik. Virágainak pollenje az arra érzékeny személyeknél allergiás reakciókat válthat ki. Létezik sötétbíbor levelű fajtája is (pl. ‘Summer Chocolate’).