Ezüst hárs - Tilia tomentosa

Élőhelye Délnyugat-Ázsia, Délkelet-Európa, Magyarországon elsősorban a Mecsekben honos, bükkösök és gyertyános-tölgyesek elegyfafaja. Északi elterjedéséének határa a Balaton déli partja.

Igen szabályos, karcsú tojás alakú koronát nevel, gyors növekedésű. 20-30 méter magasra nő.

Kérge szürke, finoman repedezett.

Levelei kerekdedek, szabálytalan szív alakúak, széle fogazott, a levélcsúcs kihegyesedő, fonáka ezüstszürkén molyhos.

A virágzati tengely a részben a murvalevélhez forrt, így a magok terjedését e repítőképlet segíti. Virága illatos jó mézelő, viszont nem alkalmas gyógyászati célra.

Melegigényes, fényigényes a városi klímát legjobban viseli a hársak közül, viszont a sózásra érzékeny. Jól bírja a metszést, alakítást, könnyen sarjad.

Fája homogén és puha, fafaragásra kiváló, rajzszén készülhet belőle.

‘Szeleste’: 18–20 (25) m magasra és 12–15 m szélesre növő magyar ezüsthárs fajta

‘Zentai ezüst’: egy sudarat és sűrű ágrendszert nevelő, magyar fajta.

Fénykép: Dr. Kerényi-Nagy V.