Vadgesztenye - Aesculus hipocastanum

Sapindaceae – Szappanfafélék

Származási helye Albánia és Görögország északi része.

Terebélyes, oszlopos habitusú, maximum 30 méteres magasságot elérő fa. Törzse és ágrendszere erőteljes, kérge vörösesbarna, pikkelyes.

Levele tenyeresen összetett, 5-7 levélkéből áll, melyek nagy méretűek, visszás tojásdad alakúak, szúrósan fogazott széllel.

Virágai májusban nyílnak, nagy kúpos krémfehér virágbugában. Elnyílás közben a virágos piros foltossá válnak.

Sűrű, terebélyes, árnyékot adó koronája, valamint leveleinek úgynevezett alleopátiás hatása miatt a vadgesztenye alatt nem él meg más növény.

Ökológiai igényét tekintve, a jelenlegi városi klímát nehezen viseli úgy, mint a száraz levegőt, a kevés csapadékot, a légszennyezést és a sózást. Ennek hatására károsítókkal szemben érzékenyebb, van, hogy már júliusban leszárad a teljes lombja.

A 19. század kedvelt utcafája, ma már csak történelmi fasorokban található meg, virágzásakor az egyik legszebb parkfa. Fájának felhasználása specifikus, például szivarosdoboz készülhet belőle.