Akác - Robinia pseudoacacia 'Umbraculifera'

Fabacea – Pillangósvirágúak családja

Kertészeti alakváltozat, magas törzsre oltva metszés nélkül is szabályos 3-4 méternél nem szélesebb gömbkoronát nevel, szűk utcák fásítására is alakalmas.

Az alapfaj hazája Észak Amerika Délkeleti része, 1601-ben első fafajok között volt, amit Európába hoztak. Magyarországon pedig az első erdőtelepítésre szánt fafaj.

20-25 méter magasra nővő fa, törzse nyúlánk, a nemesített fajtákat leszámítva, térgörbe, ormos. Kérge vastag, hálózatosan repedezett barnásszürke. Koronája magasra tolódó, nagyon laza.

Levelei páratlanul szárnyaltak, 9-19 levélkéből állnak, melyek elliptikusak, színükön szürkészöldek fonákjukon halvány kékeszöld színűek. Őszi lombszíne zöldessárga vagy sárga. A kertészeti alakváltozat virágot nem hoz, az alapfaj fehér színű pillangós virágai májusban, nagy, lecsüngő fürtökben nyílnak.

Fény és melegigényes, szárazságtűrő. Jól bírja a városi klímát és a gyenge termőhelyét. A származási területén viszont a hazainál jobb élőhelyen, hosszabb kort él meg.

Az alapfaj erdészeti jelentőség nagy, gyenge termőhelyeken is állományalkotó fafaj, viszont jó termőhelyen értékes erdőket alkot.

Felhasználása sokoldalú a tűzifától a bútorfáig. Fája tartós, kemény, dekoratív különleges megjelenésű. Kertészeti felhasználása korlátozott, mivel koronája gyenge árnyékot ad. Alleopátiás hatásai miatt környezetében csak a nitrogénkedvelő növények élnek meg. Jól sarjad gyökérről és tuskóról is, ahol megtelepedett onnan szinte kiirthatatlan, viszont ahol ez nem cél ott az állomány könnyen megújul.